A “mandátum-botrány” és a valóság
Újabb nagy vihart kavaró ügy Balmazújváros életében a Nagy Tamás képviselő úr lemondását, és a megüresedett mandátum újbóli kiadását övező vita, amelyben végül a Kúriának kellett döntenie. Ebben az ügyben is számos álhír terjed a városban, ezért fontosnak tartottam, hogy ezt a témát is nézzük meg közelebbről.
Nagy hangon kiabálók ilyen kijelentésekkel tévesztik meg a lakosságot:
„A polgármester elszabotálja a megüresedett mandátum kiadását, mert egyedül az őt támogatókkal akarnak döntéseket hozni.”
„A polgármester nem engedi kiadni a megüresedett mandátumot.”
„Amíg nincs kiadva a mandátum, a testület törvénytelenül ülésezik, így minden meghozott intézkedése is törvénytelen.”
Tegyük akkor tisztába ezeket a valótlan kijelentéseket, tényszerűen, a hivatalos dokumentumokra, jegyzőkönyvekre, jogszabályokra támaszkodva.
Előzetesen nagyon fontos tudni, és nem szabad figyelmen kívül hagyni a következőket:
- Az önkormányzat működésében, a jogi dolgokban rengeteg szabályozás van. Nem csak tartalmilag, de formailag is meg kell felelni a jogszabályokban, törvényben előírtaknak hivatalos dokumentumok beadása, kezelése esetén.
Ez a hétköznapi élethez szokott embernek sokszor körülményesnek, életszerűtlennek tűnhet, de épp azért van így megalkotva, hogy minden visszakövethető, ellenőrizhető legyen, mindennek meglegyen a felelőse. - A hivatali ügyek esetén nem működhet az, ami a hétköznapi életben esetleg természetes.
Pl. nem telefonálhatok be egy beadott irat kapcsán, hogy „Ó, hát rossz helyre címeztem, írjátok már fölé tollal a jó címzést.”
Vagy egy kötött beadási módú dokumentum esetén nem tehetem meg azt, hogy „Én most nem érek rá, de beküldöm a haverommal, vegyétek már át tőle, mintha én vinném be, én megbízom benne, megbízhattok benne ti is.” - Minden beadott ügynél vannak ügyintézési/válaszadási határidők; majd ezután ki kell várni a fellebbezésre/jogorvoslati lehetőségre biztosított időt; majd ennek letelte után következhet az adott döntés/ határozat/rendelet életbe lépése.
- Akár formailag, akár tartalmilag nincs rendben egy beadott dokumentum, az az ellenőrző szervek részéről elmarasztalással, büntetés kiszabásával járhat. Nem beszélve arról, hogy utólag ezekre hivatkozva is támadhatóvá válik az ügyben hozott minden rendelet, intézkedés. Ez alapján is teljesen érthető, hogy a hivatal munkatársai, és köztük a polgármester is, ragaszkodnak a dolgok jogszabályoknak, törvényeknek megfelelő működtetéséhez, és nincs a dokumentumok kezelése során sem „bratyizás”, és nincs „jóleszazúgyis”.
- A helyi választási bizottság tagjai 3 „külsős” személy: nem képviselők, nem a polgármester, nem hivatali dolgozók. Ha nyílt ülést tartanak, azon bárki részt vehet (így a polgármester is akár), de a résztvevőknek, így a polgármesternek sincs sem javaslattételi, sem beleszólási joga a választási bizottság munkájába, döntéseibe.
A Helyi Választási Bizottság egyik tagja és a jegyző úr a rendelkezésre álló hivatalos dokumentumokból időrendi sorrendbe téve a történéseket, kiadott egy hivatalos közleményt a mandátum körüli történésekről, ami megjelent a város hivatalos oldalán. Viszont ez egy hivatalos hangvételű szöveg, törvényi hivatkozásokkal, így kissé nehezen érthető.
Ezért nekünk, hétköznapi embereknek a lényeg megértéséhez készítettem egy egyszerűsített verziót, jogi nyelvről „magyarra lefordítva”, magyarázatokkal, összefüggésekkel kiegészítve.
Nézzük akkor tételesen, hogy alakult ez a lemondási eset.
2023. 06. 02.: A Nagy Tamás által írt felmondó levelet Tóth Attila bevitte a hivatal iktatójába.
Ez a felmondólevél több szempontból sem felelt meg a jogszabály által előírtaknak:
– nem a polgármesterhez és a testülethez lett címezve, hanem a jegyzőnek
– nem a polgármesterhez lett eljuttatva, és mivel nem neki volt címezve, hozzá hivatalosan nem jutott el
– a leadó személy nem rendelkezett meghatalmazással
A jogszabály világosan fogalmaz, mikor tekinthető jogszabályilag megfelelőnek egy képviselői lemondás. A mandátum nem szabályos lemondás esetén nem szabadulhat fel.
2023. 06. 08.: A jelölő szervezetek (Fidesz, KDNP) kérelmet nyújtottak be a Helyi Választási Bizottsághoz, amiben kérték a megüresedett mandátum kiadását Oláh János részére. A kérelem keltezése 2-ai dátumú, a hivatalba beérkezése 8-a.
Ilyen kérelem esetén hivatkozni kell arra a dokumentumra/eseményre, ahol/amiben a képviselő lemondott. Ez a 8-án beérkező kérelem volt az a hivatalos, szabályos “eseményindító”, aminek hatására a Helyi Választási Bizottság ülését összehívták, 14-ére.
2023. 06. 14.: A Helyi Választási Bizottság ülésén elutasította ezt a kérelmet, mert a beadott lemondó levél nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, így ez alapján a lemondás nem történt meg, a mandátum nem üresedett meg.
A jelölő szervezetek beadott kérelmében a hivatkozási alap Nagy Tamás 2-ai keltezésű levele volt. Ami azonban a jogszabályi előírásoknak nem felelt meg, így a mandátum nem üresedett meg, így a megüresedett mandátum kiadását kérő kérelemnek nem volt jogszabályoknak megfelelő hivatkozási alapja. Ezért nem is dönthettek volna másképp, mint a kérelem elutasításáról.
A Helyi Választási Bizottság elutasító határozata, benne a jogszabályoknak megfelelő lemondási formák is, elérhető >>> ITT.
2023. 06. 14.: A testületi ülésen Nagy Tamás szóban bejelentette a lemondását.
Ez a (2.) lemondás megfelelt a jogszabályoknak, a testület ott helyben tudomásul vette. Innen indult Nagy Tamás lemondása ténylegesen. Az előző lemondó levéllel kapcsolatos minden ügy tulajdonképpen semmisnek tekinthető, mert az alapoktól (a lemondás mikéntjétől) hibás volt.
2023. 06. 16.: A jelölő szervezetek az elutasított kérelmük miatt fellebbezést nyújtottak be a vármegyei Területi Választási Bizottsághoz.
Ez a fellebbezés az első, szabálytalan lemondásra hivatkozó mandátum-kiadási kérelem elutasítása miatt történt a jelölők részéről. 2 nappal azután, hogy a testületi ülésen Nagy Tamás szóban megtette a lemondását, amit a testület elfogadott. És amiről jegyző úr is ott kijelentette, hogy a lemondás aznapi (14-ei) dátummal szabályosan megtörtént, innentől indul a lemondással kapcsolatos ügyintézés.
A második, szóbeli lemondás megtételével Nagy Tamás tulajdonképpen elismerte, belátta, hogy az első lemondása szabálytalan volt. Hiszen ha biztos lett volna abban, hogy az első lemondás szabályos, akkor miért tette volna meg újra?
Éppen ezért is teljesen logikátlan és érthetetlen, hogy a jelölő szervezetek 2 nappal később, 16-án miért fellebbeztek az ELSŐ, szabálytalan lemondásra hivatkozva benyújtott kérelmük elutasítása miatt. Hiszen ekkor már elindult a szabályos lemondás ügyintézése.
2023. 06. 19.: Ezen a napon két esemény is történt:
- A jelölő szervezetek újabb kérelmet adtak be a Helyi Választási Bizottsághoz, amiben kérték a megüresedett mandátum kiadását Oláh János részére.
- A vármegyei Területi Választási Bizottság felülbírálta a Helyi Választási Bizottság 14-ei döntését, és határozatban kiadta a megüresedett mandátumot Oláh Jánosnak.
A helyi választási bizottság „felettese”, a területi választási bizottság ezen a napon hozott döntést a 16-án beadott fellebbezés ügyében.
A helyi választási bizottság elutasító döntését megváltoztatták, és határozatban kimondták, hogy az eredeti mandátum kiadási kérelmet jóváhagyják (aminek azonban az alapja, emlékezzünk, egy jogszabályilag nem megfelelő lemondó levél volt).
2023. 06. 20.: Balmazújváros jegyzője (mint a Helyi Választási Iroda vezetője, és mint a törvényi megfelelőség felelőse) állásfoglalást kért a vármegyei Területi Választási Iroda vezetőjétől (a Területi Választási Bizottság felettesétől). Ugyanis az ügyintézési, jogorvoslati határidők miatt a két folyamatban lévő ügy „összecsúszott”: a Területi Választási Bizottság 19-ei határozata és a 19-én benyújtott új kérelem ugyanannak a mandátumnak a kiadására irányult.
Ekkor tulajdonképpen két lemondás ügyintézése futott párhuzamosan: az első szabálytalan lemondás ügye még nem volt hivatalosan lezárva – mivel a fellebbezéssel éppen a jelölő szervezetek hosszabbították azt meg. A második, szóban megtett szabályos lemondás ügyintézése pedig akkor már elindult. És mindkettő ugyanarra a mandátumra vonatkozott.
2023. 06.20.: a Helyi Választási Bizottság ülésén azt a döntést hozta a főjegyző állásfoglalása alapján, hogy az újabb kérelmet addig nem bírálhatja el, amíg az előző kérelem ügye folyamatban van.
A Helyi Választási Bizottság megint csak nem dönthetett másképpen, hiszen volt egy határozat a mandátum kiadásáról, volt egy kérelem a mandátum kiadására, és volt egy állásfoglalási kérés a jegyző részéről, amire ekkor még nem érkezett válasz. Ezt meg kellett várniuk, így ezen az ülésen más döntés nem születhetett, mint ami jegyzőkönyvbe is került: meg kell várniuk az első ügy hivatalos lezárását.
2023.06.22.: Hegedüs Péter polgármester felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához a vármegyei Területi Választási Bizottság 06.19-ei döntése ellen, melyben a Helyi Választási Bizottság 14-ei döntését felülírta.
A polgármester lépése teljesen indokolt. Ugyanis egyértelműen nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek az első lemondó levél. Az erre alapozó kérelmet teljesen jogosan és megalapozottan utasította el a helyi választási bizottság. Ennek tudatában a Területi Választási Bizottság mégis elfogadta az első kérelmet – amivel szabálytalanságot követett el. A felülvizsgálat kérése így teljesen indokolt volt, hiszen a területi bizottság döntése nem felelt meg az előírásoknak.
2023.06.26: a Kúria végzésben mondta ki, hogy a vármegyei Területi Választási Bizottság 19-ei határozatát megváltoztatja, és a Helyi Választási Bizottság 06.14-ei határozatát helyben hagyja.
A Kúria igazat adott a polgármester által beadott felülvizsgálati kérelemnek. A Területi Választási Bizottság által elfogadott kérelmet megváltoztatta, és végzésében kimondta, hogy mégis csak a Helyi Választási Bizottság járt el jogszabályoknak megfelelően, amikor az első kérelmet elutasította. Ezzel zárult le az első kérelem ügyintézése, ugyanis a Kúria döntése ellen már nem lehet fellebbezni.
2023.06.28.: a Helyi Választási Bizottság ülésén a jelölő szervezetek 19-ei kérelmének helyt adott, határozatában a megüresedett mandátumot kiadta Oláh Jánosnak.
Mivel ekkor már csak egy (a szabályos) lemondással kapcsolatos ügy maradt folyamatban, már semmi akadálya nem volt annak, hogy a Helyi Választási Bizottság pozitívan bírálja el a jelölő szervezetek beadott (második) kérelmét, és kiadja a mandátumot az új képviselőnek.
A törvényileg megszabott fellebbezési határidő letelte után válik jogerőssé a határozat; ezután kerülhet sor a megbízólevél átadására, és a jogerőssé válás utáni testületi ülésen lehet sort keríteni a képviselő eskütételére, ami július elején várható.
Világosan látható tehát, hogy azok az állítások, hogy a polgármester húzta az időt, vagy szabotálta el a mandátum kiadását – teljességgel valótlanok.
Az ügyintézések formai, tartalmi követelményeit a jogszabályok írják elő, nem a polgármester „kekeckedik” a címzésen vagy a beadás módján.
A törvényességnek megfelelés a jegyző felelőssége elsődlegesen, ha ő azt jelzi, valami nem jól van, vagy ha ő valamiben nem biztos, lehetősége és kötelessége is állásfoglalás kérése felsőbb hatóságtól. Nem a polgármester utasítására húzza az időt.
A mandátum kiadása a választási bizottság hatásköre, amibe a polgármesternek nincs beleszólási lehetősége.A „polgármester nem engedi kiadni a mandátumot” álhír terjesztése ezért is óriási butaság.
A terjesztett rágalmakkal és álhírekkel ellentétben, pont az a helyzet, hogy maguk a jelölő szervezetek rúgtak maguknak egy óriási öngólt. Éppen ők okozták azt, hogy eddig elhúzódott az új képviselő eskütétele.
A teljesen értelmetlen és logikátlan fellebbezésükkel ők kuszálták össze a két, párhuzamosan futó lemondási ügyintézés szálait. Amik az egyes lépéseknél kötelezően betartandó fellebbezési határidők miatt „egymásba csúsztak”, megakasztva ezzel az ügyintézés menetét. Ha 16-án nem adják be azt az – akkor már okafogyott és logikátlan – fellebbezést, június vége előtt már meglett volna az új képviselő eskütétele.
És ahelyett, hogy elismernék a hibájukat, vagy legalább csendben maradnának ekkora baki után, még ők azok, akik kígyót-békát kiabálnak mindenki másra, a jegyzőre, a választási bizottságra, és főleg a polgármesterre – akinek ebben az ügyben épp a legkevesebb beleszólási vagy döntési jogköre van.
Úgy viselkednek, mint durcás gyerek az óvodában…
A Tóth Attila által bőszen hangoztatott “az új képviselő nélkül törvénytelen a testületi ülés” mantra is teljességgel valótlan.
A 12 tagú képviselő testület 7 jelenlévő fővel már határozatképes, törvényesen képes döntéseket hozni.
Valamiért, érdekes módon, egy olyan felszólalása sem volt korábban Tóth képviselő úrnak, ahol az ülésekről szinte folyamatosan távol lévő Nagy Tamás képviselő úr hiánya miatt törvénytelennek tartotta volna a testületi üléseket…
Sajnos ebben a mandátum-ügyben is az mutatkozott meg, hogy a Fidesz frakció, kibővülve a két képviselő asszonnyal, nagyon nincs képviselői helyzetük magaslatán. Nincsenek tisztában a vonatkozó jogszabályokkal, de nem fogadják el a jogvégzett, hozzáértő jegyző által megállapított tényeket sem. A jogi tanácsadójuk – ha van nekik olyan – tudása is elég sok kívánnivalót hagyhat maga után, mert a mindenféle mondvacsinált “balhéikkal” sorozatosan futnak lukra… A hivatalos dokumentumok megismerésével minden nagy hangon terjesztett állításukról egyszerűen bizonyítható, hogy alaptalan rágalmazások.
Nem egyszerű a hivatalos dokumentumokból kihámozni az igazságot, ez tény. A jogi szövegek bonyolultak, nehezen értelmezhetőek. De azért nem lehetetlen a feladat. És ez a frakció mintha éppen ezt a tényt akarná kihasználni, hogy megtévessze a lakosokat: nagy hangon, sokszor elmondják a “tv-ben szerepelve” a maguk valótlan állításait, mert azt az emberek könnyen megértik. Úgysem fog utánanézni senki, mert az melós…
Kedves lakosok, ne hagyjátok magatokat hülyének nézni.
Vélemény, hozzászólás?