Ha a háborús felek egy utcában élő szomszédok lennének…
Mióta kitört a háború, követem a híreket, mint ahogy valószínűleg a legtöbben teszik. Olvasom az elemzéseket, cikkeket, és olvasom a hozzászólásokat is, amikből van számtalan féle. Széles a skála, mindenki találhat köztük olyat, amivel egyetért, és olyat, amitől felháborodik – kinek-kinek felfogása szerint. Mindezek hatására született ez az írásom, és talán azért is, hogy egy kicsit a magam módján így „szabaduljak” a háború folyamatos nyomasztó terhétől. Egy képzeletbeli fikció arról, mi lett volna, ha a háborús felek egy utcában lakó szomszédok lettek volna – ahogy én látom. Ez is csak egy nézőpont a sok közül. A valósággal való bárminemű egyezés csupán a véletlen műve. Vagy nem…
Kék hírek: 2022. február 24-én a reggeli órákban V. Péter (69) nyugdíjas biztonsági őr és fiai fegyverekkel támadtak a szomszédjukban élő V. Zoltán (44) üzletemberre és népes családjára. A brutális és érthetetlen támadásnak már több halálos áldozata is van, a támadás túszdrámává fajult, a terrorelhárítás szakemberei jelenleg is dolgoznak az ügy megnyugtató lezárásán, az életben maradtak megmentésén.
Fricska Katalin tudósítása (IroNia News):
24-én, csütörtök reggel a környéken lakó szomszédoktól több kétségbeesett telefonhívás érkezett a rendőrséghez, hogy V. Zoltánék házából lövéseket, sikoltozást hallanak. A helyszínre nagy erőkkel kiérkező rendőrök észlelték a házból kiszűrődő fegyverropogást, ezért biztonságos távolságban körbekerítették a házat, lezárták az oda vezető utakat.
A terrorelhárítás szakemberei is hamar megérkeztek a helyszínre, azonnal megkezdődtek a taktikai egyeztetések a következő lépésekről. V. Zoltán egyik közvetlen szomszédjának házában építették ki megfigyelő állásaikat, innen próbálnak segíteni a túszul ejtett családnak.
A túszokkal sikerült telefonos és internetes kapcsolatot létesíteniük, zaklatott beszámolóik alapján próbálják felmérni a házon belüli állapotokat.
V. Zoltán elmondásából megtudták, a támadás kezdetén azonnal életét vesztette egyik lánya (24) és két kiskorú unokája (2 és 4 évesek), akik a támadáskor éppen a földszinti nappaliban ébredeztek. A család többi tagja az emeleti szobákban tartózkodott. Zoltán a lövések hangjára gyorsan reagálva azonnal lezárta és nehéz bútorokkal elbarikádozta az emeletre vezető feljárót.
Az elhárítók a ház belső kamerarendszerén keresztül felmérték, hogy V. Péter és fiai a ház bejáratait robbanótöltetekkel szerelték fel, így a terrorelhárítók nem tudnak bejutni. A ház emeletén jelenleg több nő és gyermek is tartózkodik, közvetlen életveszélynek kitéve.
Kívülről többször hangosbemondókkal szólították fel V. Pétert és fiait, hogy hagyják abba a támadást, adják meg magukat, mert be vannak kerítve. De egyenlőre úgy tűnik, a támadók ennek hatására sem mondanak le brutális tervük végrehajtásáról, mindenáron meg akarják szerezni Zoltánék házát, ezért jelenleg patthelyzet alakult ki. Az áldozatokat is követelő túszdráma megoldására tárgyalásokat kezdeményeztek a támadókkal, de egyelőre még távolinak tűnik a megoldás. (Az emeleten rekedt család szerencséje a szerencsétlenségben, hogy az emeleten is van egy berendezett és feltöltött konyha, így az élelmezésük egyenlőre még megoldott.)
A televízióban és az interneten folyamatosan tudósítunk a fejleményekről, és bízunk benne, nem lesz több halálos áldozat, és a szakértők mihamarabb kiszabadítják a megtámadott családot, a tettesek pedig elnyerik megérdemelt büntetésüket.
De vajon mi állhat a dráma hátterében?
Tudósítónk a helyszín készített interjúkat a szomszédokkal.
J. Károly, szomszéd (62):
„A Pétert mindig is erőszakosnak ismertem, a környéken nem sokan kedvelik, beleköt mindenkibe, mindig a másé kell neki. Voltak már korábban is zűrös ügyei, összetűzésbe keveredett már sokakkal itt az utcában. Nagyképű, pökhendi ember, és a fiai sem különbek. De ez amit most műveltek, ez túlmegy minden határon! Rettenetesen sajnálom a Zoltán lányát és kisunokáit, tündéri gyerekek voltak, senkinek nem ártottak, szörnyű, hogy ilyen beteg emberek miatt kellett meghalniuk! Remélem, ezek a gazemberek megfizetnek mindenért!”
M. Mátyás, szomszéd (53):
„Szörnyű ami történt… nagyon sajnálom a gyerekeket és a fiatalasszonyt is, nyugodjanak békében… Én úgy tudom, hogy régóta vita volt már a két család között. Valami telekhatár vita, ami még a nagyszülők idejében kezdődött, ráadásul szegről-végről még rokon is a két család. Többször összevesztek már, fenyegették is egymást kölcsönösen, de ezt senki nem gondolta volna, hogy ez a szörnyűség megtörténhet… Fegyverrel támadni egy másik családra, megölni ártatlan gyerekeket…borzalmas tragédia! Az utcában már gyűjtést rendeztünk a Zoltán családjának, ha véget ér ez a borzalom, szükségük lesz minden segítségre, hogy felépüljenek, rendbe hozzák a házukat…csak már ott tartanánk! Attól félünk, hogy ez az őrült Péter végül felrobbantja a házat, és akkor a mi házaink is megsemmisülnek… A terrorelhárítók is csak töketlenkednek itt hosszú napok, már hetek óta! Nem értjük, miért nem lépnek már közbe, miért nem oldják meg véglegesen ezt a helyzetet?”
H. Edvárd, szomszéd (45):
„A Péter egy beteg ember. Megalomániás pszichopata, csak meg kell nézni a házát. Mit ház, az inkább egy palota! Annyit lopott már életében, rettegésben tartja a környéket, a családjában is mindenkinek kuss a neve. Szegény gyerekei abban nőttek fel, hogy apu szava szent és sérthetetlen, nem lehet neki ellentmondani, mert akkor jön a megtorlás. Engedelmes birkákat nevelt belőlük. Például csak akkor internetezhettek, és csak olyan oldalakat nézhettek, amikor és amiket megengedett nekik, TV-jük van ugyan, de azon csak az apjuk videófelvételeit nézhették… Undorító, amit a családjával is művelt. Nem is értem, miért nem menekültek még el tőle. Azt rebesgetik, több rokona is rejtélyesen eltűnt, aki ellent mert neki mondani… Az én egyik gyerekem összebarátkozott az egyik fiával, épp az este írt a gyerekemnek a srác titokban messengeren: teljesen ki van készülve, rettegve fél, azt írta, az apja kényszerítette, hogy vele tartson, de azt mondta nekik, csak megleckéztetik a szomszédot, ölésről, robbanószerekről szó sem volt…De miután megtörtént a gyilkosság, már ő sem tud kiszállni…Sajnálom a srácot, ha tényleg így van. Ez a szörnyeteg ember sokakat tönkre tett.
A Zoltánék egy normális család, csendes, rendes emberek, élték az életüket, mint mindenki más. Hogy hogyan történhet meg velük mindez, felfoghatatlan.”
M. Viktória, szomszéd (58):
„Ismerem mindkét családot. Azért az nem egészen úgy van, hogy csak a Péter lenne a hibás! A Zoltán egyik testvére őrült, elmeháborodott, aki terrorizálta az egész rokonságot, meg a Péter családját is. Péter egyik rokonát egyszer nagyon megverte, még a macskájukat is felakasztotta! Szóval a Péter igenis jogosan haragszik a Zoltánékra! Tulajdonképpen meg is érdemelték a Zoltánék, amit kaptak, előbb utóbb számíthattak erre – nem kellett volna nekik piszkoskodniuk a Péterékkel! Akármit is mondott magának a többi szomszéd, a Péter igenis egy áldott jó ember! Nekem mindig mindenben segített, pl. azért én lettem az utcabizalmi is, mert mögém állt a szavazáson.
Ja, és egyébként azt rebesgetik, hogy a Zoltánék nem azok ám, akiknek mutatják magukat… Titokban gyerekkereskedők, gyerekeket lopnak, eladják a szerveiket, a pincéjükben még titkos labor is működik, onnan mérgezik az embereket! A Péter tulajdonképpen jót is tett most, mert legalább megsemmisíti ezt a fertőt, ami ott megy. A Zoltánéknak meg nem kell ám elhinni azokat a képeket meg videókat, amit az interneten megosztogatnak, jó színész az egész család! De én nem akarok senkiről semmi rosszat mondani, én pártatlan vagyok az ügyben…”
A jelenkori és/vagy közelmúltbeli eseményekkel való bárminemű hasonlóság csupán a véletlen műve. Vagy nem.
Köszönöm, ha megosztod a cikket!
Iratkozz fel a lap tetején a blogértesítőre, ha nem szeretnél lemaradni a friss cikkekről.
Ha támogatnál abban, hogy több időm legyen írni, >>> ITT megteheted. Köszönöm!
Vélemény, hozzászólás?