Kérdések

Kérdések
Miértek.
Kérdések.
Csak épp válaszok nincsenek.
 
Amikor kiderül valami disznóság, a kommentelők között rendre megjelennek azok, akik kényszert éreznek reagálni.
De nem ám azzal, hogy kifejezik a jogos felháborodásukat, amiért őket is meglopták.
Nem azzal, hogy számonkérést követelnek.
Nem azzal, hogy esetleg elismerik annak a munkáját, aki kiderítette az adott ügyet.
Nem.
 
A jogos, normális, emberileg is elvárható reakciók HELYETT jönnek azok a hozzászólások, hogy:
– Miért, a másik nem lopott?
– Ha emezek kerülnének hatalomra, akkor ez meg ez meg ez lenne.
– Ez csak hazugság.
– Vagy ha ezek már el lettek sütve, akkor a hír hozóját/megosztóját/felfedőjét támadják, bármilyen külső, vagy – vélt – belső tulajdonsága miatt.
 
(Megj.: a “kiderül” alatt kizárólag azt értem, hogy ténylegesen, dokumentumokkal, bizonyítékokkal alátámasztva van hír róla. Nem csak ilyen “valaki mondott valamit és aztán azzal kampányolnak” jellegű, ahol bizonyíték nuku, majd évekkel később a bíróságon is kiderül, hogy csak kamu volt).
 
Ezeknek a kommentelőknek a nagy része – a fizetett bértrollokat leszámítva – átlag magánember.
Aki egyébként a hétköznapokon olyan, mint te vagy én.
Aki éli az életét – egyre nehezebben -, mint te vagy én.
Akivel esetleg még egy helyen is lakunk.
Akit ugyanúgy érintenek az adóemelések, a megszorítások, az eget verő infláció, a gigantikus méretű sikkasztások, a jogbiztonság hiányának következményei.
Mert – egyenlőre még – nincs megkülönböztetés ezekben a dolgokban fideszes és nem fideszes között.
Mármint átlagember szinten.
(Mert a kormányközeli körökben ez ugye már nem igaz… de ebbe se akarok most belemenni.)
 
Magyarázza már el nekem valaki ennek a logikáját.
Különösen örülnék, ha egy kormánypárti ember magyarázná meg érthetően.
Szóval amikor kiderül valami disznóság NER oldalról: ti miért nem háborodtok fel?
Miért vagytok csendben, és a jogos és elvárható számonkérés helyett miért a másik oldal támadása a reakciótok?
 
Oké, azt még valahol megértem, hogy nem mindenki egyformán látja a világot.
Van akinek a pohár félig tele van, másnak meg félig üres.
De vannak tények, amiket akárhogy csűrünk és csavarunk, akkor is tények maradnak.
Amit – vagy amiknek a következményeit – nem lehet kétféleképpen magyarázni, értelmezni.
 
Szóval titeket miért nem keserít el, hogy az ország JELENLEGI, 13 éve uralmon lévő vezetői milyen iszonyat összegeket loptak el?
Nektek miért vigasz az, és miért ad felmentést minden MOST történő disznóságra, hogy RÉGEBBEN egy másik is (esetleg) lopott?
Ha valóban az előző is lopott: miért nem kéritek soha számon a 13 éve teljhatalommal uralkodótól, hogy miért nem számoltatta már el, miért nem lett következménye?
Hiszen minden eszköze megvan, megvolt ehhez.
Ha az az érv minden változás ellen, mert azok loptak: a MOSTANI, sokkal nagyobb mértékű lopás miért nem bántja a szemeteket?
A lopás csak akkor lopás, ha a másik oldal csinálja?
Ha a “te kutyád kölyke” lop, az rendben van – akkor is, ha te is beledöglesz lassan?
 
Miért dugjátok a fejeteket a homokba, ha elétek kerülnek cáfolhatatlan bizonyítékok valami disznóságról?
A kormányoldali szennymédia hazugságait, hírhamisításait miért hiszitek el csont nélkül, mindenféle bizonyítékok nélkül, csak bemondásra?
Egyáltalán, aki(k)ről akár csak egyszer is kiderült már, hogy hazudott (pl. több sajtópert vesztett, vagy igazolhatóan videókat hamisított), annak hogyan tudtok elhinni bármit is utána?
És miért nem vagytok hajlandók megnézni sem azt, ha valaki elétek teszi az általatok is ellenőrizhető bizonyítékokkal, hivatalos dokumentumokkal alátámasztott kormányoldali lopások hírét?
Miért a hírmondó SZEMÉLYE dönti el, hogy egyáltalán megnézed-e, elhiszed-e vagy sem?
Miért nem a HÍR tartalma és főleg BIZONYÍTOTTSÁGA az, amivel foglalkozol?
 
Amikor valami kiderül MA, miért kellene azzal foglalkozni, hogy mi volt x évvel ezelőtt?
Azzal meg pláne miért kéne foglalkozni, hogy kinek ki volt az apja, nagyapja, akármelyik őse, aki akármit csinált tizen-huszonévekkel ezelőtt?
Ha a mában élünk, a most uralkodó kormánynak van mindenben teljhatalma, akkor miért hátrafelé mutogattok még mindig?
A mindig felemlegetett 2/3 nem csak “büszkeségre” ad okot: a 2/3-dal minden döntés, és így annak a felelőssége is egy az egyben a kormányé.
És vele a tiétek is, akik támogatjátok, és semmit nem kértek számon.
 
Miért KÖTELEZŐ jellegű – szerintetek – hogy egy magyar vagy fideszhívő, vagy soros/gyurcsány/lipsibérenc lehet, emellett harmadik/többedik lehetőség nincs?
Egyáltalán, miért elképzelhetetlen, hogy valaki nem szimpatizál a pártokkal, egyikkel sem, de szeretne az országában élőknek sokkal jobbat – amire lenne is lehetőség?
Ha valaki nem támogatja  a kormány döntéseit, politikáját, ha valaki látja a hibákat – az miért lenne hazaáruló?
Miért hiszitek azt, hogy csakis a fideszpárti ember gondolkozik helyesen, csak az az “igazi magyar hazafi”? Amikor más kormány volt, te nem voltál magyar?
Ha vannak is a kormánynak olyan döntései, amik jók – mert azért vannak – az miért adna felmentést a rosszak alól?
Miért kellene a sokkal több rosszat, meg a törvénytelenségeket, lopásokat elnézni, elfogadni, benyelni amiatt, mert van néhány jó dolog is?
(Ha valakitől kapsz 10 pofont, majd egy buksisimit, utána megint 10 pofont, újra buksisimit… azt a valakit isteníted? Az jó neked, vagy lehetne sokkal jobb is?)
 
Miért kellene tapsikolni ahhoz, ha kapunk valami “koncot”, egy kis szeletet abból, ami egyébként mind nekünk, embereknek járna? (lásd uniós pénzek)
Azt miért kellene kegyként fogadni, miért kellene érte isteníteni a pártot, a kormányt, vagy bármelyik politikust, ha ad belőle valamennyit (a többit meg lenyúlja)?
Nekik az a DOLGUK, a MUNKÁJUK, arra szól a MEGBÍZATÁSUK, hogy a magyar emberek életét tegyék a lehető legjobbá.
Az összesét, nem csak néhány kiváltságos családét.
A tiedet is sokkal-sokkal jobbá kellene tegye: az teljesen logikátlan önfelmentési magyarázat, hogy hát még épp megélünk, meg hogy ne panaszkodjunk, mert lehetne sokkal rosszabb is…
A körülöttünk lévő országok már mind lehagytak bennünket, pedig a kapott rengeteg eus pénzből mi is tarthatnánk már olyan életszínvonalon.
 
És amit aztán végképp nem értek.
Te komolyan, tényleg, igazán elhiszed, hogy a kormánykritikus szomszédod, fodrászod, boltosod, postásod, autószerelőd, rokonod, ismerősöd, stb., akikkel az életedben napi kapcsolatban vagy,  – azoknak az a legfőbb célja, azért akarnak kormányváltást, hogy
– megszervezhessék az óvodások átműthetőségét?
– elindíthassák a háborúba a gyerekeiket?
– betelepíthessenek maguk közé ezerszámra mindenféle “bűnöző migráncsot”?
– olyan törvényeket, intézkedéseket hozhassanak, amiktől nekik is, mint magyarországi lakosoknak, még rosszabb lesz az életminőségük, életszínvonaluk?
 
Mindezeket el tudod képzelni azokról, akiket évek óta jól ismersz?
Hiszen ők a “baloldal”.
Nem valami máshol, más helyen élő ismeretlen névtelen-arctalan massza, hanem azok (is), akikkel együtt élsz.
El tudod hinni azt az elméleti, elképzelt hülyeséget, hogy “ha a baloldal kerül hatalomra, akkor ez lesz”?
Ugyanakkor szemet hunysz afölött, ami az újabb 2/3 után TÉNYLEGESEN lett?
 
Nem gondolod, hogy a baloldali ismerőseidnek a kormány által szajkózott “ez lenne” helyett inkább a jobb élet, a jobb életminőség, a jobb életkörülmények elérése a célja?
Nem gondolod, hogy kitalált, senkit nem érintő baromságok helyett ők inkább minőségi oktatást, a minőségi egészségügyet, tervezhető jövőképet, jogbiztonságot akarnak – mint te is?
Nem gondolod, hogy az alapvető életcélokban minden ember ugyanazt akarja, pártállástól függetlenül: hogy a korábbiaknál jobbak legyenek az életkörülményeink?
 
Nem gondolkozol?
 
 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*