Megvédem Orbán Viktort

Húsvét, újjászületés, tavaszkezdés, új élet… talán egy kis új szemlélet is beleférhetne.

 

Lehet, hogy egyedül maradok ezzel a véleményemmel – de nagyon remélem, hogy nem csak én érzek így.

 

 

Legyen szó akár kormánypárti, akár ellenzéki oldali kommunikációról – engem roppant mód zavar az, amikor valakit a testalkatára, vagy valamilyen testi hibájára tett becsmérlő megjegyzésekkel illetnek, amikor azt állítják a róla alkotott vélemények, kritikák középpontjába.

 

Főleg zavar akkor, amikor az ilyen kritikát megfogalmazó maga sem egy hibák nélküli tökéletes modell alkat…

 

 

Van aki kövér, más meg épp a soványságát szégyelli.
Van aki hajproblémákkal küzd, másnak a fogai mentek tönkre, a harmadiknak donga lába van, a negyedik a szeplőit dobná el, ha tehetné, másnak meg az elálló fülei, vagy a nagy orra a problémája…
Számtalan olyan dolog van, ami velünk született, amiről nem tehetünk.

Ilyen miatt gúnyolódni egy másik emberen – az én szememben ez a gyengeség és butaság jele.

 

Ha egy autót nézünk is: hiába a csili-vili kasztni, ha a benne levő motor értéktelen, max. csak dísznek lesz jó…

 

Orbán Viktor 250 kilósan is lehetne jó miniszterelnöke az országnak – a télapó sem egyszálbél a mesékben, mégis szeretjük…
Pont nem a testalkata az, ami a probléma a miniszterelnökkel.

 

Lehet kritizálni, elítélni, szidni, számon kérni a politikája, az önkényuralma, a döbbenetes mértékű lopásai, az ország lezüllesztése, a szélkakassága meg még sok minden más miatt.
Ezek miatt lehet, és kell is bírálni – mert ezek nem veleszületett dolgok, hanem a saját tudatos választása, döntése…

 

Szóval bíráljuk azért, amiért kell – de a testalkata pont nem ezek közé tartozik.

Szerintem.